A tevékenység rövid összefoglalása
Az általánosan hallgatott rádiók (közszolgálati, kereskedelmi) adásából felvételrészleteket játszunk le a részvevőknek. Majd ezután közösségi rádiók műsoraiból is meghallgatunk együtt a diákokkal adásrészleteket (társadalmi célú közleményeket, különleges programok promóciós spotjait, pl. Rasszizmus Ellenes Nemzetközi Nap, rétegzenei műsor, stb.). A részvevők feladata az, hogy egyenként rámutassanak az általuk észrevett különbségekre a tartalom, a hangsúlyok, a használt hangok, stb. tekintetében.
A tevékenység célja
A cél az, hogy a részvevők megértsék, milyen gyakorlati, olykor mulatságos megközelítéseket alkalmaz a közösségi rádió, ami pl. hasznos a vak, gyengénlátó vagy olvasási nehézségekkel küzdő részvevők számára.
Várható eredmények
A részvevők megértik a közösségi rádió fontos alapelveit, mint pl. a hozzáférhetőség, a diverzifikált tartalom és az egyenlő esélyek.
Szükséges tapasztalatok és készségek
Ez a foglalkozás beszélgetésekben ölt testet. Az oktatónak rendelkeznie kell a foglalkozások gördülékeny levezetésének képességével. Nagyon tisztában kell lennie a várható eredménnyel, hogy a beszélgetéseket afelé terelgesse. Minthogy a tanulás várható eredménye szorosan egybefügg a közösségi rádiózás etoszával (magatartásminta), nem árt ha a tanfolyamvezető ismeri az AMARC (Közösségi Rádiók Világegyesülete) által kiadott Európai Közösségi Rádiók Alapszabályzatát. https://www.amarceurope.eu/the-community-radio-charter-for-europe/
Infrastruktúra, Beállítás, Erőforrások
Semmi különös kívánalom.
Hossz
A felvételrészletek számától és hosszától függően, illetve, hogy mennyi idő áll rendelkezésre a beszélgetéshez, 30-40 perc lehet.
Anyagok
Felvételrészletek a közszolgálati, kereskedelmi illetve közösségi rádióktól (ezek lehetnek ajánló spotok, bevezetők egy műsorhoz stb.). Ezek kellenek a részvevőknek az összehasonlításokhoz. Audio lejátszó készülék (pl. laptop és hangszórók)
Hogyan kell a tevékenységet végezni
Az oktató lejátszik felvételrészleteket a közszolgálati és kereskedelmi rádiók adásaiból. Megkéri a részvevőket, hogy mutassanak rá a felvételek esetében• a hasonlóságokra/különbségekre ami a tartalmat és a hangvételt illeti• a műsorvezető mire helyezi a hangsúlyokat a beszéde soránEzután az oktató lejátszik felvételrészleteket közösségi rádiók adásaiból is. Megkéri a diákokat, hogy hasonlítsák össze a tartalmat, a hangvételt, a műsorvezető hangsúlyozását a beszéd során a korábban hallott közszolgálati és kereskedelmi felvételekkel. A megbeszélés végén az oktató összegzi a levonható következtetéseket a közösségi rádiók által követett magatartásminták fényében.
Ajánlott max. a résztvevők és a gyakornokok száma az oktatók arányához
10 fő. Tekintve, hogy ez a foglalkozás leginkább beszélgetésekben zajlik, 1 oktató elegendő a csoport számára.
Kockázat és lehetséges alkalmazkodás
Zenei műsorokból vegyünk ki részleteket.
Variációk
Az ennél a foglalkozásnál használt feladatok alkalmazhatók a Kutatás illetve a Médiatudatosság használata egyes műsorok tartalmi előkészítése foglalkozásoknál isKérjük meg a tanulókat, hogy keressenek különféle tartalmakat különböző meghatározó, főáramú rádióállomások hírmagazinjából és ezek meghallgatása után vitassák meg, ki határozza meg, mi számít hírnek a főáramú médiumoknál (a hírügynökségek, lobbista csoportok, a hatóságok). Ezt állítsák szembe azzal a szabadsággal, amivel a közösségi rádiók szerkesztői dolgoznak. Ki határozza meg a műsorok menetét? Keressük meg, hogy egy rádió tudósítás esetében honnan jön az információ és elemezzük az információforrást. Világítsunk rá a főáramú médiumoknál a „szakértők” (tudósok, politikusok, szakemberek) bevonására vagy másodlagos információs források alkalmazására, és ezt állítsuk szembe azzal, amikor az emberek a közösségi rádióknál egy maguk tapasztalta eseményről tudósítanak és ennek megfelelően elsődleges információs forrást használnak. (Ilyen például a menekült, bevándorló kérdés, amikor politikusokat, tudósokat hívnak a stúdiókba, hogy beszéljenek, de egyetlen menekült vagy bevándorló sem hallathatja a hangját a vitában.)
Tippek a trénerek számára
Jó előre készüljünk fel, ismerjük meg a felvételrészletek tartalmát és utaljunk olyan aspektusokra, amik általában elkerülik a részvevők figyelmét (szabványosított nyelvhasználat és ugyanolyan „elfogadható” hangvétel a főáramú médiumok részéről, míg a közösségi rádiók egy sokkal szélesebb, változatosabb hangvétellel és hangsúlyokkal, stb. dolgoznak).
Elemzés és értékelés
Kérjük meg a részvevőket, hogy a foglalkozás végén segítsenek az oktatónak összegezni a közszolgálati és kereskedelmi rádiók illetve a közösségi rádiók közötti különbségeket, ezáltal megvilágítva a közösségi rádiózás értékeit, etoszát.
Ütemezése
A Kutatás és interjúkészítés foglalkozás előtt vagy a Bevezetés a közösségi rádiózásba foglalkozás részeként.