A tevékenység rövid összefoglalása
Ez a foglalkozás több megoldást is kínál, miként tanulják meg és kezdjék alkalmazni a diákok a leíró nyelvezet használatát.
A tevékenység célja
Cél, hogy a diákok megismerjék a rádióműsorok részére írott szövegek alapelemeit és jellegzetességeit. Továbbá az is cél, hogy képesek legyenek bizonyos tartalmakat strukturált formába önteni.
Várható eredmények
A képzés végére a részvevők tisztában lesznek ezekkel: Szükséges, hogy egy műsorvezető tudatában legyen annak a sokféle anyagnak, amikkel dolgozik (beszédhang, zene, környezeti hangok), azért hogy ezekre alapozva írja meg műsorának szövegét. Fontos azt is meghatároznia, hogy az írásos anyagban, mire fókuszál. Választ kell találnia a hírhedt 5+1 kérdésre (Ki? Hol? Mikor? Mit? Miért? + Hogyan?). Ismernie kell a tényezőket, amik befolyásolják egy-egy hír értékét. Fontos, hogy tisztában legyen az érthetőség követelményeivel (egyszerű kifejezésmód, rövid, jól szerkesztett mondatok, a figyelmet felkeltő elemek használata). Élénk beszédmód alkalmazása.
Szükséges tapasztalatok és készségek
Kellő tapasztalat foglalkozások levezetésében.
Infrastruktúra, Beállítás, Erőforrások
Lejátszó eszközök, amennyiben hangfelvételeket használunk a képzés során.
Hossz
1-2 óra attól függően, hogy a foglalkozás melyik verzióját választjuk.
Anyagok
Papírlapok és írószerszámok. Újságok, híranyagok, hírügynökségi anyagok. Hangfelvételek, fényképek vagy képeslapok.
Hogyan kell a tevékenységet végezni
Ennek a foglalkozásnak különböző megközelítésű levezetése lehetséges. – A részvevők kapnak egy irodalmi szemelvényt, amit hírügynökségi anyagként kezelnek és forrásként használják rádióhírek megírásához. – vagy a részvevők már publikált szövegeket kapnak, amelyekben meg kell találniuk a lényeget, és arra fókuszálva át kell írják rádiós hírnek. – vagy az oktató felkínál a részvevőknek kulcsszavakat (pl. alkohol), ami köré a részvevők egy rádiós hírt szerkesztenek. Először megkeresik azt a témát, amire fókuszálni kívánnak, majd a rövid rádiós hírt előadják a csoport többi tagjának. – vagy a csoportot két alcsoportra osztjuk (A és B). Az A csoport elhagyja a termet. Az A csoport egy tagja visszajön a terembe. Valakit a B csoport tagjai közül megkérünk, hogy írja le szóban kedvenc helyét, majd ezután ő elhagyja a termet/szobát. Helyette bejön az A csoportból egy másik tag, akinek a már bent lévő A csoport tag legjobb tudása szerint leírja az imént hallott kedvenc helyet. Ez a procedúra addig ismétlődik, amíg az A csoport valamennyi tagja átadja az ő verzióját az eredeti leírásról. Fontos, hogy a részvevők csak szóban adhatnak leírást. A végén a csoport összes tagja együtt elemzi ki a változatokat. – vagy az oktató – anélkül, hogy megmondaná, mi célja ezzel – egy szokatlan, provokatív helyzetet kreál kb. 3 percben. (pl. idegen nyelven kezd beszélni, más témáról értekezik, valami váratlant csinál, pl. felmászik az asztalra vagy egy szokatlan zajt csap a vak és gyengénlátó részvevők számára). Ezután megkérjük a részvevőket, hogy írjanak egy rövid cikket az eseményről.
Ajánlott max. a résztvevők és a gyakornokok száma az oktatók arányához
10 fő, (látássérültek és tanulási nehézséggel küzdők esetén 1 oktatóra 4 diákot számoljunk).
Kockázat és lehetséges alkalmazkodás
A vak és gyengénlátó részvevők részére hangok segítségével létrehozhatunk egy megfelelő környezetet. A részvevőknek szükségük lehet a saját laptop-jukra ehhez, ezért gondoskodjunk arról, hogy az oktatói terem felszerelése ezt lehetővé tegye. Természetesen tanulási nehézségekkel küzdő részvevők esetén az oktató ezt figyelembe véve válasszon a képzési alternatívák közül.