A tevékenység rövid összefoglalása
Ezen foglalkozás alatt a diákokkal megvizsgálunk különböző forrásokat, amelyeket rádióműsorokban szereplő témák kutatásához lehet felhasználni.
A tevékenység célja
Megmutatni azokat a fellelhető forrásokat, amelyek léteznek a „szakértőkön” kívül. Hiszen ez utóbbiakat főleg a főáramú médiában szólaltatják meg.
Várható eredmények
Ez a foglalkozás megismerteti a csoport tagjait a különféle kutatási forrásokkal, amelyek elérhetők a közösségi rádiók műsorkészítői számára.
Szükséges tapasztalatok és készségek
A kutatási források széleskörű ismerete és a közösségi rádiók etoszában való tájékozottság, amikor a valós információs források megkeresése a cél.
Infrastruktúra, Beállítás, Erőforrások
Oktatói terem székekkel.
Hossz
Körülbelül 40 perc.
Anyagok
Lapozó tábla és filctollak. Írásos anyagok a diákoknak, kivéve a vak/gyengénlátó részvevőket.
Hogyan kell a tevékenységet végezni
Kérjük meg a diákokat, hogy képzeljék ezt a szituációt: egy boltban vannak és egy új laptop computert akarnak venni. Mit kérdeznének az eladótól? Jegyezzük fel, hogy a diákok miként teszik fel a kérdéseiket. (használják-e a Ki? Hol? Mikor? Mit? Miért? + Hogyan? kérdéseket?) Ezután ébresszük rá a tanulókat, hogy amit most csináltak, az éppen az, ami a kutatás lényege. Ajánljuk fel a diákoknak a következő definíciót a Kutatásra: „Egy adott témáról információt gyűjteni”. Egyben hangsúlyozzuk ki, hogy ebben az értelemben a kutatás nem kell hogy tudományos tevékenység legyen. Kérjük meg a diákokat, hogy soroljanak fel olyan helyeket, ahol információt lehet gyűjteni. Hangsúlyozzuk számukra, hogy ezek, amik eszükbe jutottak, mind részei lehetnek a kutatási tevékenységnek. Biztassuk a részvevőket, hogy amennyi forrást csak találnak, írják fel a lapozó táblára. Ezek lehetnek például:• Szótárak • Lexikonok • Telefon és címlisták • Újságkivágások • Katalógusok • Internet Kérdezzük meg a diákokat, mit gondolnak, mi a fontos, amikor információt keresünk. Ha szükséges, hívjuk fel a figyelmüket, mi mindenre érdemes figyelni a kutatások során. Így például: • Gondosan jegyzeteljünk • Használjunk kulcsszavakat • Ellenőrizzük, hogy a forrás adatai aktuálisak-e • Vizsgáljuk meg az információkat és válasszuk ki a számunkra fontos, témánkba vágó anyagot • Legyünk igényesek • Valamennyi forrást, ha használjuk, tüntessük fel, mert ezzel méltányoljuk a hitelességé. • Rendszerezzük a jegyzeteinket későbbi esetleges használat miatt • Többszörösen ellenőrizzük le a talált információkat!Találjunk egy rövid definíciót a másodlagos és elsődleges forrásokra. Az elsődleges forrás közvetlen vagy első kézből származó tényeket közöl egy eseményről, dologról, személyről vagy műtárgyról. Elsődleges források a történelmi és jogi dokumentumok, a szemtanúk beszámolói, kísérletek eredményei, statisztikai adatok, minőségi irodalmi alkotások, hang- és képfelvételek, beszédek és műtárgyak. Másodlagos források a „szakértők”, akik a megtörtént eseményeket csupán kommentálják, hiszen nem voltak szemtanúi, nem tapasztalták meg az adott eseményt. Sport példával élve, elsődleges forrás lehet a játékosokkal és a csapat szurkolóival készített interjú, a futballmeccsről szóló műsor, a két csapatról kiadott statisztika. Másodlagos forrás pl. az az újságcikk, amelyik beszámol a mérkőzésről.
Ajánlott max. a résztvevők és a gyakornokok száma az oktatók arányához
10 fő, (látássérültek és tanulási nehézséggel küzdők esetén 1 oktatóra 4 diákot számoljunk).
Kockázat és lehetséges alkalmazkodás
Vak/gyengénlátó és tanulási nehézségekkel küzdő részvevők esetén az oktató lejátszhat néhány híranyagot hangfelvételről és megkérheti a diákokat, hogy próbálják azonosítani a használt információs forrásokat, majd döntsék el, hogy azok elsődlegesek vagy másodlagosak.
Variációk
Az oktató lejátszik néhány híranyagot hangfelvételről és megkéri a diákokat, hogy próbálják azonosítani a használt információs forrásokat, majd döntsék el, hogy azok elsődlegesek vagy másodlagosak.
Tippek a trénerek számára
Ez a foglalkozás kapcsolatban van a „Médiatudatosság” képzési résszel. Ezért érdemes visszautalni itt a közösségi média definíciójára, aláhúzva, hogy a közösségi rádiók szerint azok a személyek, a közösség tagjai, akik az adott szituációt megélik – ők az igazi „szakértők”. Azt is hangsúlyozzuk, hogy a közösségi rádiók rendszerint magában a közösségben, a főáramú médiában alulreprezentált csoportokban és civil szervezetekben keresik és találják meg az információs forrásaikat.
Elemzés és értékelés
Tudtak a részvevők azonosítani minden információs forrást? És osztályozták őket mint elsődlegeseket és másodlagosokat? Ismerik a diákok, hogy a média hogyan választja ki információs forrásait és hogy ez miként befolyásolja olvasói, nézői vagy hallgatói világnézetét?
Ütemezése
Az „Interjúkészítés” foglalkozás előtt.