A tevékenység rövid összefoglalása
Ez a mostani oktatói foglalkozás megismerteti a diákokat azzal, hogy milyen fajta médiumok vannak a „hagyományos” médián, tömegtájékoztatási eszközökön kívül (TV, rádió, mozi, stb.), és hogy miként használják ezeket a médiumokat, amelyektől információkat gyűjthetnek. A média jegyzetek gyakorlat alapjában véve elvezet a médiatudatosság kérdéséhez.
A tevékenység célja
Meghatározni, milyen fajta médiumok vannak a „hagyományos” médián, tömegtájékoztatási eszközökön kívül (TV, rádió, mozi, stb.).
Várható eredmények
Annak tudatosítása, hogy milyen fajta médiumok vannak a „hagyományos” médián, tömegtájékoztatási eszközökön kívül (TV, rádió, mozi, stb.), és hogy a részvevők miként használják ezeket a médiumokat, amelyektől információkat gyűjthetnek.
Szükséges tapasztalatok és készségek
A különféle médiumok széleskörű ismerete, az oktatói foglalkozások gördülékeny levezetésének képessége, tekintve hogy ez az oktatás csoportos megbeszélés formájában valósul meg.
Infrastruktúra, Beállítás, Erőforrások
Semmi különös kívánalom.
Hossz
60 perc.
Anyagok
Lapozó tábla és filctollak. Írásos anyagok a részvevők számára. (a vakok és gyengénlátó diákok részére természetesen más formában).
Hogyan kell a tevékenységet végezni
Az oktató megkérdezi a részvevőket: • Milyen médiumokból tájékozódtak a képzést megelőző napon? Mennyi időt fordítottak erre? Ki vagy kik a média tulajdonosai? Kik tájékozódhatnak ebből a médiumból?• Ez a médium elérhető mindenki számára, hogy tájékozódjon? ( idős emberek, gyermekek, olvasási nehézségekkel küzdők, olyanok, akik zsargont beszélnek, csak szélessávú internettel rendelkezők, stb.) • Mi történik azokkal, akiknek nincsen hozzáférésük ehhez a médiumhoz? Ez a médium miben különbözik a közösségi médiumoktól? Ki állítja elő ennél a médiumnál a tájékoztató anyagokat és hogyan? (csapatmunka vagy egyéni munka, számítógép, telefon vagy táblagép segítségével) Kérdezzük meg a diákokat, hogy ők mit kezdenének az előző napon szerzett információkkal. Melyikeket szánnák közülük továbbközlésre? Milyen módon töltenék ki a rendelkezésükre álló egy óra műsoridőt? Hogyan nézne ki a műsor, hogyan hangozna a műsor? A részvevők ezeket megbeszélhetik párokban és utána ismertetik a csoport előtt, vagy a részvevők számától függően meg lehet beszélni egy plenáris csoport ülésen is.
Ajánlott max. a résztvevők és a gyakornokok száma az oktatók arányához
10 fő (tanulási nehézségekkel küzdő diákok illetve látássérült részvevők esetén 4 diákra jusson 1 oktató).
Tippek a trénerek számára
Ennél a foglalkozásnál érdemes röviden meghatározni, mi is a közösségi média – kiemelve, hogy a közösségi rádiót önkéntesek csinálják, akik a közösség tagjaiból kerülnek ki, a közösség tulajdonában van és nonprofit alapon üzemeltetik. Rámutathatunk arra is, milyen különbségek vannak egy közösségi rádió és egy helyi kereskedelmi rádió között. Nincsenek speciális kívánalmak. Ezt a foglalkozást bármilyen tanulócsoportnak nyújthatjuk, és ha kiküszöböljük a vizuális bemutató elemeket, akkor vak illetve gyengénlátó részvevőknek is lehetséges az oktatás.
Elemzés és értékelés
A részvevők azonosítottak minden médium fajtát, ideértve a közösségi médiumokat, a hirdetéseket, stb.? Tisztában vannak a diákok azzal, hogy milyen hatást gyakorol ezen médiumok tartalma a „világról kialakított képükre”? Ismerik az okát, hogy miért éppen ezt a médiumot választják?
Ütemezése
A képzés legelső foglalkozásai között van a helye, mert lehetőséget ad az oktatónak, hogy megismerje a diákok érdeklődési körét, világképét azáltal, hogy megtudja, milyen médiumokat használnak és ott milyen tartalmak érdeklik őket.